MENÜ

A Bodrogközi Emberért, az Emberségért Egyesület
Üdvözli honlapján!

 Az egyesület célja és közhasznú tevékenységei

 

 A Bodrogközi Emberért, az Emberségért Egyesület 2007. március 1 napján alakult. Az Egyesületet a Borsod– Abaúj–Zemplén Megyei Bíróság 64373/2007 megyei nyilvántartási szám alatt vette nyilvántartásaba. Az Egyesület megalakulása óta folyamatosan működik, Az Egyesület Közgyűlése 2014. ..... napján tartott ülésén módosította az Alapszabályt, és azt egységes szerkezetben fogadta el. Az alapszabályban a módosítások vastag dőlt betűvel kiemelve jelennek meg.

  1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása
  • Az Egyesület neve A Bodrogközi Emberért, az Emberségért Egyesület
  • Az Egyesület székhelye 3962 Karos, Petőfi út 13.
  • Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére
  • Az Egyesület jogi személy. {törölve}
  • Az Egyesület első vezető tisztségviselője ..... elnök

 

  1. Az Egyesület célja és tevékenysége

(1.) Az Egyesület céljai

Általános cél Borsod-Abaúj-Zemplén megye, különösen a bodrogközi térség fejlődésének elősegítése, a társadalmi környezet fejlesztése

(2.) Az Egyesület a Civil tv. 2. § 16. pontja szerinti közcélú és 20. pontja szerinti közhasznú tevékenységet folytat.  

Az Egyesület közhasznú jogállással nem rendelkezik.

Az Egyesület közhasznú jogállásra akkor tehet szert, ha a civil törvényben erre vonatkozóan meghatározott feltételeket teljesíti. A közhasznúsági feltételek teljesítése alapján az Egyesület kérelmére a Miskolci Törvényszék jogosult a közhasznú jogállás megállapítására és az Egyesület közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételére.

 

 

(3) Az Egyesület által végzett tevékenységek:

  1. Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása.
  • törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások
  • évi CCXI. tv. a családok védelméről 1. § - 6 § - a családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése.

Ennek keretében az Egyesület egyéni, csoportos és közösségi szociális munka szervezésében és megvalósításban vesz részt. Emellett tájékoztató, tanácsadó, az életmódvezetés támogatásával, a családok megerősítésével, a családbarát személet elterjesztésével összefüggő szolgáltatásokat, programokat szervez különösen a hátrányos helyzetű, illetve az életkoruk és élethelyzetük miatt védelmet érdemlő csoportok számára. Felzárkóztató- és szociális programok szolgáltatások szervezésében közreműködik. Segíti a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások hozzáférhetőségének és a szolgáltatások minőségének javítását.

  1. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
  • 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1)
  • óvodai ellátás;
  • a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
  • sport, ifjúsági ügyek;
  • évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2. § (1) - magyar állam közszolgálati feladata
  • évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 73. § (2)

Ennek keretében az Egyesület gyermekeket, fiatalokat célzó nevelési és oktatási tartalmak fejleszt. A gyermekeket, fiatalokat különösen a hátrányt szenvedőket fogadó intézmények iskolai és iskolarendszeren kívüli nevelési, oktatási feladataihoz kapcsolódó szolgáltatásokat biztosít és támogat (Pl. Integrált Pedagógiai Rendszer bevezetésével és működtetésével kapcsolatos szolgáltatások, programok szervezése). Az iskolarendszeren kívüli, valamint informális és non formális tanulási lehetőségeket biztosít és támogat (pl. tanoda programok,  gyermek és ifjúsági csereprogramok, önkéntes programok.) A gyermekek, fiatalok nevelését, oktatását végző szakemberek felkészültségét, információs ellátottságát javító eseményeket, programokat szervez és támogat.

  1. Kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem
  • évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
  • évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4. § – A kulturális örökség megóvásának kötelezettsége

Ennek keretében az Egyesület a lakosság, különösen a gyermekek, fiatalok, hátrányt szenvedők közösségi részvéttelét szélesítő, képességeik kibontakoztatását, az általuk gondozott és létrehozott értékek megjelenítését szolgáló tevékenységeket végez és támogat.  A gyermekek, fiatalok, családok életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását szolgáló kezdeményezéseket, projekteket, programokat szervez és támogat. Az önszerveződő és befogadó helyi társadalom építésén dolgozik kulturális közösségfejlesztő, művészeti akciók, programok, szolgáltatások biztosítása és támogatása révén. Az Egyesület Karos és a Bodrogköz történeti, kulturális, szellemi örökségének feltárására és hasznosítására irányuló programok kidolgozásában és megvalósításában vesz részt.

  1. Természetvédelem, környezetvédelem
  • évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 11. helyi környezet- és természetvédelem,
  • évi LIII. törvény a természet védelméről 64. § (1) a társadalom természetvédelmi kultúrájának növelése a köznevelésen, ismeretet terjesztésen keresztül
  • évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
  • §Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság;
  • (2) és 55 § Környezeti nevelés, képzés, művelődés;
  • évi LXXVII. törvény a világörökségről 3. § ( 2) A világörökségi és a várományos terület védelme és fennmaradását szolgáló, értékőrző használata közérdek.

Ennek keretében az Egyesület a környezet-egészségügyi, a lakókörnyezet tisztaságát javító tevékenységeket szervez és támogat. A lakosság, különösen a gyermek és fiatalok környezet- és energiatudatosságát erősítő eseményeket. projekteket valósít meg. A környezeti nevelést támogató programokat szervez, valamint a környezeti jogok bemutatásával, azok érvényesítésének információval, ismeretközvetítéssel történő támogatásával kapcsolatos tevékenységeket végez.

  1. Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet.
  • évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 15. sport, ifjúsági ügyek;
  • évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 2-40. cikk
  • évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • § (1) a gyermeki jogok védelmének kötelezettsége
  • § (3) A gyermekvédelmi rendszer működtetése
  • évi CCXI. törvény a családok védelméről 1. § - 6. § – a családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése

Ennek keretében az Egyesület közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi, gyermekjóléti és családsegítő, köznevelési intézmények, valamit egyéb szolgáltatók feladatainak ellátásában, illetve támogatja ezeket feladataik ellátásában. Információs, tanácsadó, non formális és informális képzési programokat szervez, kiadványokat ad ki és elektronikus tartalmak készít a gyermekeket, fiatalokat érintő veszélyek és hátrányok megszüntetése, mérséklése érdekében. A gyermekekkel, fiatalokkal foglalkozó szakemberek, szervezetek, valamint döntéshozók felkészültségének, információs ellátottságának, párbeszédkészségének javítására irányuló edeményeket, rövid és hosszú távú progarmokat valósít meg. A gyermekek és fiatalok közösségi és közéleti részvételét támogató programokat valósít meg.

  1. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
  • évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
    • §, az egyenlő bánásmód követelményének megtartása
    • § (1), helyi esélyegyenlőségi program kidolgozása

Ennek keretében a gyermekek, fiatalok, nők, mélyszegénységben élők és a romák, idősek, álláskeresők társadalmi integrációját támogató kezdeményezések, projektek magvalósítása. A társadalom érzékenyítése információs, tanácsadó, média, oktatási, képzési, kutatási kezdeményezések megvalósításán és támogatásán keresztül.   Közreműködés a helyi esélyegyenlőségi programok kidolgozásában és megvalósításában. A szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének a biztosítása.

  1. , illetve a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése. A közfeladatok teljesítését előíró jogszabályhelyek
  • évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 12. helyi közfoglalkoztatás
  • évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1.§ együttműködés a foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében
    • 13/A. § munkaerőpiaci szolgáltatások biztosítása
  • évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról
  • évi CXC. tv. (Köznevelési) tv.  2. § (1)
  • évi VI. törvény a Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről II-III rész

Ennek keretében az Egyesület egyéni és csoportos munkaerő-piaci szolgáltatásokat biztosít különösen a pályakezdő, illetve az ifjúsági korosztályba tartozó munkavállalók körében. Projektek dolgoz ki és valósít meg a fiatalok körében, valamint a hátrányos helyzetű térségekben tapasztalható munkanélküliség csökkentésére. A (későbbi) munkavállaláshoz, a karrierépítéshez kapcsolódó kompetenciákat fejleszt a gyermekek és fiatalok körében. A pályaorientációs eseményeket, programok szervez, támogat.

(4.) Az Egyesület hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben a szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

(5.) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

  1. Az Egyesület tagjai
  • Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja A felvételt kérőnek kérelmében írásos nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.
  • A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre
  • Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.
  • Az egyesületi tagság megszűnik
  • a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
  • a kilépés írásbeli bejelentésével.
  • kizárással,
  • ha az Egyesület megszűnik

(5) Kilépési szándékát a tag írásban köteles bejelentem az Elnökséghez A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos

(6) Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen, ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be. illetőleg ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

(7) A tagot a tagnyilvántartásból az Egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell kizárni, ha az Elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el.  A tagdíjhátralék megfizetésére történő felhívásban az elnökség nem szabhat meg 30 napnál rövidebb határidőt. A tagdíjhátralék megfizetésére vonatkozó felhívásban a tagot figyelmeztetni kell a mulasztásból fekadó jogkövetkezményekre.

 

  1. Tagsági jogok és kötelezettségek
  • Az Egyesület tagja jogosult
  • részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,
  • a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni. határozati javaslatot tenni és szavazni
  • hogy amennyiben a jogszabályban foglalt feltételeknek eleget tesz - az Egyesület bármely tisztségére megválaszthassák

(2.) Az Egyesület tagia köteles

  • az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani
  • az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,
  • a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni, melynek mértéke 500 Ft, melyet minden év március 31-ig kell megfizetni.
  • A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye
  • {törölve}

 

  1. Az Egyesület szervezete

(1.) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6 §), amely a tagok összessége Az Egyesület ügyvezetésével kapcsolatos és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyvezető szerve, az Elnökség (7 §) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökségi tagok és az Elnök (8 §)

 

  1. A Közgyűlés
  • Az Egyesület legfőbb, döntéshozó szerve az Egyesület tagjaiból álló Kögyűlés
  • A Kögyűlés hatáskörébe tartozik:
  1. az alapszabály elfogadása és módosítása;
  2. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  4. a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  5. az éves költségvetés elfogadása;
  6. döntés a Civil tv. által meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról
  7. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
  8. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  9. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a Felügyelő Bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  10. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
  11. a végelszámoló kijelölése.
  12. a tagdíj összegének és esedékességének megállapítása
  13. az elnökség beszámolójának elfogadása
  14. az Egyesület nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal kapcsolatos egy évnél hosszabb, illetve határozatlan idejű szerződéskötésre vonatkozó döntés

A Közgyűlés ügyrendje

(3.) A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni

(4.) A Közgyűlést az Elnökség vagy az Elnök hívja össze igazolható módon, a tagok részére postai vagy elektronikus levelezés útján küldött meghívóval.

(5.) A meghívónak tartalmaznia kell

  • a Közgyűlés helyét,
  • idejét,
  • a napirendet. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
  • a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyét és idejét. valamint a tagok figyelmeztetését a távolmaradás jogkövetkezményeire.

(6. A meghívót a Közgyűlés kezdő napját 8 nappal megelőzően kell a tagoknak megkülden

(7.) A tagok és az Egyesület szervei – ha a Közgyűlésen a határozatképességet biztosító számú tag vesz részt – indoklással a Közgyűlés ülésén is kérhetik a napirend kiegészítését. Ebben az esetben a napirend kiegészítéséről egyszerű szótöbbséggel határozhat a Közgyűlés.   

(8.) a Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az Egyesület tagjainak legalább harmada az ok és a cél megjelölésével kéri

 (9.) A Közgyűlést össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
  3. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az a), b), c) pontok alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

(10.)A Közgyűlés ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható.  SKYPE technikával, videokonferencia keretében, MSN technikával, vagy más technikával, amely lehetővé teszi a tag azonosítását, a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök aláírásával hitelesít.

 

(11.) a Közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a Közgyűlés meghívójában szerepel. kivételt képez ez alól, ha az Elnökség / Elnök illetve a Közgyűlés a (7)  pont szerint napirend kiegészítése mellett dönt.

(12.) A Közgyűlés ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről, vagy napirendi pont zárt tárgyalásáról kizárólag a személyiségi jogok védelmében, illetve adatvédelmi okokból a levezető Elnök jogosult dönteni.

 

A Közgyűlés határozatképessége, általános döntési rendje:

  • a Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz
  • A Közgyűlés döntéseit a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza
  • A Közgyűlés ülésén levezető elnököt, szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot választ.
  • A határozatokról a tagokat és az érintetteket
  • az Egyesület székhelyén, a tagok által hozzáférhető helyen történő kifüggesztéssel vagyaz Egyesület honlapján történő közzététellel vagy a tag által erre a célra megadott e-mail címre történő megküldéssel tájékoztatni kell.

 

Különös szabályok a Közgyűlés határozatképessége és döntési rendje tekintetében

  • Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  • Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről, szétválásáról, átalakulásáról szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  • az Elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 33%-ának indítványára határozhat a Közgyűlés, ha az Elnökség tagja az Egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat.
  • Az Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni.
  • Az Elnökség valamely tagjának visszahívásához az összes tag több mint felének erre irányuló egybehangzó szavazata szükséges
  • A tagok 20%-ának indítványára a Közgyűlés írásban, titkosan szavaz
  • a Közgyűlés titkosan, írásbeli szavazással dönt:
  1. az Elnökség tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról
  2. a Felügyelő Bizottság megválasztásáról és visszahívásáról

 

Megismételt Közgyűlés:

  • Megismételt Kögyűlést akkor lehet tartani, ha a Közgyűlés nem határozatképes
  • A megismételt Közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg
  • A megismételt Közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt Közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza
  • A megismételt Közgyűlést az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti Közgyűlés napjára lehet összehívni
  • A megismételt Közgyűlésen csak akkor lehet dönteni:
  1. az Egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról, feloszlásáról
  2. valamint elnökségi tag visszahívásáról,
  3. tag kizárásáról, tiszteletbeli és pártoló tag cím megvonásáról,

ha azon a tagok fele, illetve az adott ügyben történő határozat meghozatalához szükséges tag részt vesz:

 

  1. Az elnökség
  • Az Egyesület ügyvezető szerve a 3 tagból álló Elnökség.
  • Az Elnökség tagjait a Közgyűlés saját tagjai közül max 5 évre választja.
  • Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben (Ptk 3:22 §) előírt feltételeket teljesíti, és nem esik kizáró ok alá, így
  • Az Elnökség tagjai, az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői:
  • a Közgyűlés által választott Elnök
  • a Közgyűlés által választott 2 további elnökségi tag
  • Az elnökségi tagság megszűnik:
  • a tisztségről való lemondással
  • a kilépést az Elnökség ülésén kell bejelenteni, jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy
  • a kilépést írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökkel
  • Az elnökségi tag lemondása hatályosul, amikor az elnökségi tag személyének változását a bíróság - az Egyesület erre irányuló kérelme alapján - nyilvántartásba veszi.
  • visszahívással
  • a határozott idő lejártával
  • törvényben meghatározott összeférhetetlenségi vagy kizáró ok bekövetkezése esetén
  • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

 

  • a Közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni, hogy gondoskodjon az Elnökség 3 fős létszámának helyreállításáról.
  • ha az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól

 

Az Elnökség feladatai

  • az Elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Elnök hatáskörébe.
  • Az Elnökség jogkörébe tartozik:
  1. az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  2. az Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására
  3. részvétel a Közgyűlésen, és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  4. a működőképesség fenntartása, az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele.
  5. a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
  6. a tag felvételéről való döntés.
  7. az Egyesület tagdíjának mértékére, teljesítésének határidejére vonatkozó javaslat megfogalmazása és a Közgyűlés elé terjesztése
  8. az ügyrend elfogadása
  9. az etikai szabályok elfogadása
  10. a jogszabály által előírt vagy a működés során szükségessé váló belső szabályzatok kialakítása és Közgyűlés elé terjesztése
  11. Az Egyesület nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos egy évnél rövidebb időre szóló szerződés megkötéséről szóló döntés.

 

Az Elnökség ügyrendje

  • Az Elnökséget bármikor, de legalább félévente egyszer össze kell hívni,
  • Az Elnöknek össze kell hívnia az Elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az Elnökség hatáskörébe tartozik
  • Az Elnökséget az Elnök hívja össze igazolható módon, az Elnökségi tagok részére postai vagy elektronikus levelezés útján küldött meghívóval.
  • A meghívónak tartalmaznia kell
  • az Elnökség ülésének helyét,
  • idejét,
  • a napirendet. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy az Elnökség tagjai a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák
  • A meghívót az Elnökség ülésének dátumát 8 nappal megelőzően kell az Elnökségi tagoknak megküldeni.
  • Az Elnökség ülésére meghívót kap a Felügyelő Bizottság elnöke is.
  • Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az Elnökség tagjai a Közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek. Az Elnökség tagjai indoklással az Elnökség ülésén is kérhetik a napirend kiegészítését. Ebben az esetben a napirend kiegészítéséről egyszerű szótöbbséggel határozhat az Elnökség.
  • az Elnökség ülését össze kell hívni, ha ezt bármelyik Elnökségi tag, vagy az Egyesület bármely szerve az ok és a cél megjelölésével kéri.
  • Az Elnökség ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről, vagy napirendi pont zárt tárgyalásáról kizárólag a személyiségi jogok védelmében, illetve adatvédelmi okokból a levezető Elnök jogosult dönteni.

 

Az Elnökség határozatképessége, általános döntési rendje:

  • Az Elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz
  • az Elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza
  • az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet vezet
  • a jegyzőkönyvet az elnökségi tagok írják alá
  • az Elnökség döntései tekintetében a határozathozatal általános rendjét (51.) követi.

 

  1. Az Elnök
  • Az Elnök az Egyesület önálló képviseletre és az Alapszabályban vagy jogyszabályban ráruházott jogkörökben döntésre is jogosult első vezető tisztségviselője.
  • Az Elnököt saját tagjai közül a Közgyűlés 5 éves időtartamra választja.
  • az Elnök feladatai
  1. Elnökséget bármikor, de legalább félévente egyszer össze kell hívnia, az összehívás
  2. képviseli az Egyesületet
  3. kezeli az Egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol
  4. kezeli az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait
  5. vezeti az Egyesület tagnyilvántartását
  6. vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet
  7. az Egyesület napi ügyeinek vitele, a nem a Közgyűlés és az Elnökség hatáskörébe nem tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  8. a beszámolók, különösen a Ectv. által előírt éves beszámoló és közhasznúsági melléklet előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
  9. az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
  10. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  11. a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
  12. az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  13. a tagság nyilvántartása;
  14. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  15. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  16. a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
  17. az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
  18. a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, az iratbetekintés és a beszámoló letétbehelyzésének, közzétételének biztosítása

 

  • Az Elnöknek az intézkedéseit a Közgyűlés vagy az Elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az Egyesület érdekeivel összhangban
  • Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az Elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja

 

  1. A Felügyelő Bizottság

(1.) Az Egyesület az Elnökségtől elkülönült Felügyelő Bizottságot hoz létre, amennyiben bármelyik alábbi feltétel teljesül:

  • a tagok száma meghaladja a száz főt,
  • a tagok között a nem természetes személyek száma meghaladja az összes tag számának felét
  • az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot

 

  1. Az Egyesület működése és gazdálkodása

 

  • A közhasznúsági jogállás megszerzéséhez az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszék nyilvántartásba vétele szükséges. Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést.
  • Az Egyesület szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a tag, vagytisztségviselő, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
  • Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében, a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
  • Az Egyesület döntéshozó szervének ülésén a határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  • Ha egy tag az Egyesület szerveinek határozathozatala során valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
  • Az Egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
  • A jegyzőkönyvet Közgyűlés esetén a levezető elnök és az Egyesület két erre kijelölt tagjai, más Egyesületi szerv ülésének esetén az adott szerv tagjai írják alá.
  • az Egyesület szervei döntéseiket határozatba foglalják
  • A határozatokat a Határozatok Tárában kell nyilván tartani. A Határozatok Tára oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
  • A határozatokról a tagokat és az érintetteket
  • az Egyesület székhelyén, a tagok által hozzáférhető helyen történő kifüggesztéssel
  • vagy a tag által erre a célra megadott e-mail címre történő megküldéssel tájékoztatni kell.
  • Az Egyesület szervei által hozott határozatokba, az Egyesület működése kapcsán keletkezett iratokba – az Elnökkel való előzetes időpont egyeztetés után – bárki betekinthet az Egyesület székhelyén. A nagyobb közönséget érintő határozatokat az Egyesület honlapján keresztül nyilvánosságra kerülnek. A betekinthetőség jogának biztosítása során a személyiségi és adatvédelmi jogok nem sérülhetnek.

 

Vagyonkezelés, gazdálkodás szabályai

  • Az Egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik,
  • Az Egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet. Az Egyesület elsődlegesen gazdasági célra nem alapítható.
  • Az Egyesület tagdíjának mértékét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg
  • A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  • Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
  • Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
  • Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
  • Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
  • Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
  • A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet az Elnökség - ha ilyen létezik vagy létrejön - a Felügyelő Bizottság véleményének kikérését követően fogad el.
  • Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Melynek bevételei és kiadásai a 2011. évi CLXXV. Ectv 19. § (1)-(2.) szerinti tételekből állnak.
  • Az Egyesület könyvvezetése, adózása, beszámolása tekintetében a 2011. évi CLXXV. Ectv. és egyéb az Egyesületekre, közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályok szerint jár el.
  • Az Egyesület a 2011. évi CLXXV. Ectv. szerint meghatározott beszámolóját az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el
  • Az Egyesület köteles beszámolóját és közhasznúsági mellékletét a Civil tv. szerint meghatározott módon letétbe helyezni, így elősegítve a beszámoló és a közhasznúsági melléklet közzétételét is.
  • Az Egyesület saját honlapján (ha ilyet létrehoz) legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja a beszámoló és a közhasznúsági melléklet folyamatos megtekinthetőségét
  • Az Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
  • Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

 

  1. Az Egyesület képviselete
  • Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő (elnök és a további 2 elnökségi tag) látja el.
  • A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

 

  1. Az Egyesület megszűnése
  • Az Egyesület megszűnik, ha:
  • az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
  • a Közgyűlés feloszlásáról határoz,
  • a Bíróság feloszlatja,
  • a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
  • a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.

(2.) A legfőbb szerv nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a Bíróság megállapította.

(3.) Az Egyesület megszűnése esetén a Ptk. a jogi személyek és az egyesületek megszűnésére vonatkozó, valamint a 2011. évi CLXXV. törvény megszűnésre, a civil szervezetek végelszámolása, kényszer-végelszámolása és egyszerűsített törlési eljárására vonatkozó rendelkezéseit kell követni.

(4.) törölve

 

  1. Záró rendelkezések

(1.) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény, 2011. évi CLXXXI. Ectv, valamint további a civil szervezetek működésére, tevékenységére vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései irányadók.

(2.) Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok a Karosban, 2007. március 1. napján tartott Alakuló Közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta. Az Egyesület alapszabályát a tagok ...... napján ....településen tartott Közgyűlés ülésén módosították és egységes szerkezetben fogadták el..

  1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása
  • Az Egyesület neve A Bodrogközi Emberért, az Emberségért Egyesület
  • Az Egyesület székhelye 3962 Karos, Petőfi út 13.
  • Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére
  • Az Egyesület jogi személy. {törölve}
  • Az Egyesület első vezető tisztségviselője ..... elnök

 

  1. Az Egyesület célja és tevékenysége

(1.) Az Egyesület céljai

Általános cél Borsod-Abaúj-Zemplén megye, különösen a bodrogközi térség fejlődésének elősegítése, a társadalmi környezet fejlesztése

(2.) Az Egyesület a Civil tv. 2. § 16. pontja szerinti közcélú és 20. pontja szerinti közhasznú tevékenységet folytat.  

Az Egyesület közhasznú jogállással nem rendelkezik.

Az Egyesület közhasznú jogállásra akkor tehet szert, ha a civil törvényben erre vonatkozóan meghatározott feltételeket teljesíti. A közhasznúsági feltételek teljesítése alapján az Egyesület kérelmére a Miskolci Törvényszék jogosult a közhasznú jogállás megállapítására és az Egyesület közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételére.

 

 

(3) Az Egyesület által végzett tevékenységek:

  1. Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása.
  • törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások
  • évi CCXI. tv. a családok védelméről 1. § - 6 § - a családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése.

Ennek keretében az Egyesület egyéni, csoportos és közösségi szociális munka szervezésében és megvalósításban vesz részt. Emellett tájékoztató, tanácsadó, az életmódvezetés támogatásával, a családok megerősítésével, a családbarát személet elterjesztésével összefüggő szolgáltatásokat, programokat szervez különösen a hátrányos helyzetű, illetve az életkoruk és élethelyzetük miatt védelmet érdemlő csoportok számára. Felzárkóztató- és szociális programok szolgáltatások szervezésében közreműködik. Segíti a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások hozzáférhetőségének és a szolgáltatások minőségének javítását.

  1. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
  • 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1)
  • óvodai ellátás;
  • a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
  • sport, ifjúsági ügyek;
  • évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2. § (1) - magyar állam közszolgálati feladata
  • évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 73. § (2)

Ennek keretében az Egyesület gyermekeket, fiatalokat célzó nevelési és oktatási tartalmak fejleszt. A gyermekeket, fiatalokat különösen a hátrányt szenvedőket fogadó intézmények iskolai és iskolarendszeren kívüli nevelési, oktatási feladataihoz kapcsolódó szolgáltatásokat biztosít és támogat (Pl. Integrált Pedagógiai Rendszer bevezetésével és működtetésével kapcsolatos szolgáltatások, programok szervezése). Az iskolarendszeren kívüli, valamint informális és non formális tanulási lehetőségeket biztosít és támogat (pl. tanoda programok,  gyermek és ifjúsági csereprogramok, önkéntes programok.) A gyermekek, fiatalok nevelését, oktatását végző szakemberek felkészültségét, információs ellátottságát javító eseményeket, programokat szervez és támogat.

  1. Kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem
  • évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
  • évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4. § – A kulturális örökség megóvásának kötelezettsége

Ennek keretében az Egyesület a lakosság, különösen a gyermekek, fiatalok, hátrányt szenvedők közösségi részvéttelét szélesítő, képességeik kibontakoztatását, az általuk gondozott és létrehozott értékek megjelenítését szolgáló tevékenységeket végez és támogat.  A gyermekek, fiatalok, családok életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását szolgáló kezdeményezéseket, projekteket, programokat szervez és támogat. Az önszerveződő és befogadó helyi társadalom építésén dolgozik kulturális közösségfejlesztő, művészeti akciók, programok, szolgáltatások biztosítása és támogatása révén. Az Egyesület Karos és a Bodrogköz történeti, kulturális, szellemi örökségének feltárására és hasznosítására irányuló programok kidolgozásában és megvalósításában vesz részt.

  1. Természetvédelem, környezetvédelem
  • évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 11. helyi környezet- és természetvédelem,
  • évi LIII. törvény a természet védelméről 64. § (1) a társadalom természetvédelmi kultúrájának növelése a köznevelésen, ismeretet terjesztésen keresztül
  • évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
  • §Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság;
  • (2) és 55 § Környezeti nevelés, képzés, művelődés;
  • évi LXXVII. törvény a világörökségről 3. § ( 2) A világörökségi és a várományos terület védelme és fennmaradását szolgáló, értékőrző használata közérdek.

Ennek keretében az Egyesület a környezet-egészségügyi, a lakókörnyezet tisztaságát javító tevékenységeket szervez és támogat. A lakosság, különösen a gyermek és fiatalok környezet- és energiatudatosságát erősítő eseményeket. projekteket valósít meg. A környezeti nevelést támogató programokat szervez, valamint a környezeti jogok bemutatásával, azok érvényesítésének információval, ismeretközvetítéssel történő támogatásával kapcsolatos tevékenységeket végez.

  1. Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet.
  • évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 15. sport, ifjúsági ügyek;
  • évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 2-40. cikk
  • évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • § (1) a gyermeki jogok védelmének kötelezettsége
  • § (3) A gyermekvédelmi rendszer működtetése
  • évi CCXI. törvény a családok védelméről 1. § - 6. § – a családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése

Ennek keretében az Egyesület közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi, gyermekjóléti és családsegítő, köznevelési intézmények, valamit egyéb szolgáltatók feladatainak ellátásában, illetve támogatja ezeket feladataik ellátásában. Információs, tanácsadó, non formális és informális képzési programokat szervez, kiadványokat ad ki és elektronikus tartalmak készít a gyermekeket, fiatalokat érintő veszélyek és hátrányok megszüntetése, mérséklése érdekében. A gyermekekkel, fiatalokkal foglalkozó szakemberek, szervezetek, valamint döntéshozók felkészültségének, információs ellátottságának, párbeszédkészségének javítására irányuló edeményeket, rövid és hosszú távú progarmokat valósít meg. A gyermekek és fiatalok közösségi és közéleti részvételét támogató programokat valósít meg.

  1. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
  • évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
    • §, az egyenlő bánásmód követelményének megtartása
    • § (1), helyi esélyegyenlőségi program kidolgozása

Ennek keretében a gyermekek, fiatalok, nők, mélyszegénységben élők és a romák, idősek, álláskeresők társadalmi integrációját támogató kezdeményezések, projektek magvalósítása. A társadalom érzékenyítése információs, tanácsadó, média, oktatási, képzési, kutatási kezdeményezések megvalósításán és támogatásán keresztül.   Közreműködés a helyi esélyegyenlőségi programok kidolgozásában és megvalósításában. A szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének a biztosítása.

  1. , illetve a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése. A közfeladatok teljesítését előíró jogszabályhelyek
  • évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 12. helyi közfoglalkoztatás
  • évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1.§ együttműködés a foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében
    • 13/A. § munkaerőpiaci szolgáltatások biztosítása
  • évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról
  • évi CXC. tv. (Köznevelési) tv.  2. § (1)
  • évi VI. törvény a Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről II-III rész

Ennek keretében az Egyesület egyéni és csoportos munkaerő-piaci szolgáltatásokat biztosít különösen a pályakezdő, illetve az ifjúsági korosztályba tartozó munkavállalók körében. Projektek dolgoz ki és valósít meg a fiatalok körében, valamint a hátrányos helyzetű térségekben tapasztalható munkanélküliség csökkentésére. A (későbbi) munkavállaláshoz, a karrierépítéshez kapcsolódó kompetenciákat fejleszt a gyermekek és fiatalok körében. A pályaorientációs eseményeket, programok szervez, támogat.

(4.) Az Egyesület hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben a szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

(5.) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

  1. Az Egyesület tagjai
  • Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja A felvételt kérőnek kérelmében írásos nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.
  • A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre
  • Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.
  • Az egyesületi tagság megszűnik
  • a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
  • a kilépés írásbeli bejelentésével.
  • kizárással,
  • ha az Egyesület megszűnik

(5) Kilépési szándékát a tag írásban köteles bejelentem az Elnökséghez A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos

(6) Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen, ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be. illetőleg ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

(7) A tagot a tagnyilvántartásból az Egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell kizárni, ha az Elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el.  A tagdíjhátralék megfizetésére történő felhívásban az elnökség nem szabhat meg 30 napnál rövidebb határidőt. A tagdíjhátralék megfizetésére vonatkozó felhívásban a tagot figyelmeztetni kell a mulasztásból fekadó jogkövetkezményekre.

 

  1. Tagsági jogok és kötelezettségek
  • Az Egyesület tagja jogosult
  • részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,
  • a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni. határozati javaslatot tenni és szavazni
  • hogy amennyiben a jogszabályban foglalt feltételeknek eleget tesz - az Egyesület bármely tisztségére megválaszthassák

(2.) Az Egyesület tagia köteles

  • az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani
  • az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,
  • a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni, melynek mértéke 500 Ft, melyet minden év március 31-ig kell megfizetni.
  • A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye
  • {törölve}

 

  1. Az Egyesület szervezete

(1.) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6 §), amely a tagok összessége Az Egyesület ügyvezetésével kapcsolatos és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyvezető szerve, az Elnökség (7 §) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökségi tagok és az Elnök (8 §)

 

  1. A Közgyűlés
  • Az Egyesület legfőbb, döntéshozó szerve az Egyesület tagjaiból álló Kögyűlés
  • A Kögyűlés hatáskörébe tartozik:
  1. az alapszabály elfogadása és módosítása;
  2. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  4. a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  5. az éves költségvetés elfogadása;
  6. döntés a Civil tv. által meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról
  7. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
  8. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  9. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a Felügyelő Bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  10. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
  11. a végelszámoló kijelölése.
  12. a tagdíj összegének és esedékességének megállapítása
  13. az elnökség beszámolójának elfogadása
  14. az Egyesület nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal kapcsolatos egy évnél hosszabb, illetve határozatlan idejű szerződéskötésre vonatkozó döntés

A Közgyűlés ügyrendje

(3.) A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni

(4.) A Közgyűlést az Elnökség vagy az Elnök hívja össze igazolható módon, a tagok részére postai vagy elektronikus levelezés útján küldött meghívóval.

(5.) A meghívónak tartalmaznia kell

  • a Közgyűlés helyét,
  • idejét,
  • a napirendet. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
  • a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyét és idejét. valamint a tagok figyelmeztetését a távolmaradás jogkövetkezményeire.

(6. A meghívót a Közgyűlés kezdő napját 8 nappal megelőzően kell a tagoknak megkülden

(7.) A tagok és az Egyesület szervei – ha a Közgyűlésen a határozatképességet biztosító számú tag vesz részt – indoklással a Közgyűlés ülésén is kérhetik a napirend kiegészítését. Ebben az esetben a napirend kiegészítéséről egyszerű szótöbbséggel határozhat a Közgyűlés.   

(8.) a Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az Egyesület tagjainak legalább harmada az ok és a cél megjelölésével kéri

 (9.) A Közgyűlést össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
  3. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az a), b), c) pontok alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

(10.)A Közgyűlés ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható.  SKYPE technikával, videokonferencia keretében, MSN technikával, vagy más technikával, amely lehetővé teszi a tag azonosítását, a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök aláírásával hitelesít.

 

(11.) a Közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a Közgyűlés meghívójában szerepel. kivételt képez ez alól, ha az Elnökség / Elnök illetve a Közgyűlés a (7)  pont szerint napirend kiegészítése mellett dönt.

(12.) A Közgyűlés ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről, vagy napirendi pont zárt tárgyalásáról kizárólag a személyiségi jogok védelmében, illetve adatvédelmi okokból a levezető Elnök jogosult dönteni.

 

A Közgyűlés határozatképessége, általános döntési rendje:

  • a Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz
  • A Közgyűlés döntéseit a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza
  • A Közgyűlés ülésén levezető elnököt, szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot választ.
  • A határozatokról a tagokat és az érintetteket
  • az Egyesület székhelyén, a tagok által hozzáférhető helyen történő kifüggesztéssel vagyaz Egyesület honlapján történő közzététellel vagy a tag által erre a célra megadott e-mail címre történő megküldéssel tájékoztatni kell.

 

Különös szabályok a Közgyűlés határozatképessége és döntési rendje tekintetében

  • Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  • Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről, szétválásáról, átalakulásáról szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  • az Elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 33%-ának indítványára határozhat a Közgyűlés, ha az Elnökség tagja az Egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat.
  • Az Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni.
  • Az Elnökség valamely tagjának visszahívásához az összes tag több mint felének erre irányuló egybehangzó szavazata szükséges
  • A tagok 20%-ának indítványára a Közgyűlés írásban, titkosan szavaz
  • a Közgyűlés titkosan, írásbeli szavazással dönt:
  1. az Elnökség tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról
  2. a Felügyelő Bizottság megválasztásáról és visszahívásáról

 

Megismételt Közgyűlés:

  • Megismételt Kögyűlést akkor lehet tartani, ha a Közgyűlés nem határozatképes
  • A megismételt Közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg
  • A megismételt Közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt Közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza
  • A megismételt Közgyűlést az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti Közgyűlés napjára lehet összehívni
  • A megismételt Közgyűlésen csak akkor lehet dönteni:
  1. az Egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról, feloszlásáról
  2. valamint elnökségi tag visszahívásáról,
  3. tag kizárásáról, tiszteletbeli és pártoló tag cím megvonásáról,

ha azon a tagok fele, illetve az adott ügyben történő határozat meghozatalához szükséges tag részt vesz:

 

  1. Az elnökség
  • Az Egyesület ügyvezető szerve a 3 tagból álló Elnökség.
  • Az Elnökség tagjait a Közgyűlés saját tagjai közül max 5 évre választja.
  • Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben (Ptk 3:22 §) előírt feltételeket teljesíti, és nem esik kizáró ok alá, így
  • Az Elnökség tagjai, az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői:
  • a Közgyűlés által választott Elnök
  • a Közgyűlés által választott 2 további elnökségi tag
  • Az elnökségi tagság megszűnik:
  • a tisztségről való lemondással
  • a kilépést az Elnökség ülésén kell bejelenteni, jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy
  • a kilépést írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökkel
  • Az elnökségi tag lemondása hatályosul, amikor az elnökségi tag személyének változását a bíróság - az Egyesület erre irányuló kérelme alapján - nyilvántartásba veszi.
  • visszahívással
  • a határozott idő lejártával
  • törvényben meghatározott összeférhetetlenségi vagy kizáró ok bekövetkezése esetén
  • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

 

  • a Közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni, hogy gondoskodjon az Elnökség 3 fős létszámának helyreállításáról.
  • ha az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól

 

Az Elnökség feladatai

  • az Elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Elnök hatáskörébe.
  • Az Elnökség jogkörébe tartozik:
  1. az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  2. az Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására
  3. részvétel a Közgyűlésen, és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  4. a működőképesség fenntartása, az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele.
  5. a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
  6. a tag felvételéről való döntés.
  7. az Egyesület tagdíjának mértékére, teljesítésének határidejére vonatkozó javaslat megfogalmazása és a Közgyűlés elé terjesztése
  8. az ügyrend elfogadása
  9. az etikai szabályok elfogadása
  10. a jogszabály által előírt vagy a működés során szükségessé váló belső szabályzatok kialakítása és Közgyűlés elé terjesztése
  11. Az Egyesület nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos egy évnél rövidebb időre szóló szerződés megkötéséről szóló döntés.

 

Az Elnökség ügyrendje

  • Az Elnökséget bármikor, de legalább félévente egyszer össze kell hívni,
  • Az Elnöknek össze kell hívnia az Elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az Elnökség hatáskörébe tartozik
  • Az Elnökséget az Elnök hívja össze igazolható módon, az Elnökségi tagok részére postai vagy elektronikus levelezés útján küldött meghívóval.
  • A meghívónak tartalmaznia kell
  • az Elnökség ülésének helyét,
  • idejét,
  • a napirendet. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy az Elnökség tagjai a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák
  • A meghívót az Elnökség ülésének dátumát 8 nappal megelőzően kell az Elnökségi tagoknak megküldeni.
  • Az Elnökség ülésére meghívót kap a Felügyelő Bizottság elnöke is.
  • Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az Elnökség tagjai a Közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek. Az Elnökség tagjai indoklással az Elnökség ülésén is kérhetik a napirend kiegészítését. Ebben az esetben a napirend kiegészítéséről egyszerű szótöbbséggel határozhat az Elnökség.
  • az Elnökség ülését össze kell hívni, ha ezt bármelyik Elnökségi tag, vagy az Egyesület bármely szerve az ok és a cél megjelölésével kéri.
  • Az Elnökség ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről, vagy napirendi pont zárt tárgyalásáról kizárólag a személyiségi jogok védelmében, illetve adatvédelmi okokból a levezető Elnök jogosult dönteni.

 

Az Elnökség határozatképessége, általános döntési rendje:

  • Az Elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz
  • az Elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza
  • az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet vezet
  • a jegyzőkönyvet az elnökségi tagok írják alá
  • az Elnökség döntései tekintetében a határozathozatal általános rendjét (51.) követi.

 

  1. Az Elnök
  • Az Elnök az Egyesület önálló képviseletre és az Alapszabályban vagy jogyszabályban ráruházott jogkörökben döntésre is jogosult első vezető tisztségviselője.
  • Az Elnököt saját tagjai közül a Közgyűlés 5 éves időtartamra választja.
  • az Elnök feladatai
  1. Elnökséget bármikor, de legalább félévente egyszer össze kell hívnia, az összehívás
  2. képviseli az Egyesületet
  3. kezeli az Egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol
  4. kezeli az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait
  5. vezeti az Egyesület tagnyilvántartását
  6. vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet
  7. az Egyesület napi ügyeinek vitele, a nem a Közgyűlés és az Elnökség hatáskörébe nem tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  8. a beszámolók, különösen a Ectv. által előírt éves beszámoló és közhasznúsági melléklet előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
  9. az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
  10. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  11. a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
  12. az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  13. a tagság nyilvántartása;
  14. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  15. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  16. a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
  17. az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
  18. a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, az iratbetekintés és a beszámoló letétbehelyzésének, közzétételének biztosítása

 

  • Az Elnöknek az intézkedéseit a Közgyűlés vagy az Elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az Egyesület érdekeivel összhangban
  • Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az Elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja

 

  1. A Felügyelő Bizottság

(1.) Az Egyesület az Elnökségtől elkülönült Felügyelő Bizottságot hoz létre, amennyiben bármelyik alábbi feltétel teljesül:

  • a tagok száma meghaladja a száz főt,
  • a tagok között a nem természetes személyek száma meghaladja az összes tag számának felét
  • az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot

 

  1. Az Egyesület működése és gazdálkodása

 

  • A közhasznúsági jogállás megszerzéséhez az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszék nyilvántartásba vétele szükséges. Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést.
  • Az Egyesület szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a tag, vagytisztségviselő, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
  • Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében, a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
  • Az Egyesület döntéshozó szervének ülésén a határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  • Ha egy tag az Egyesület szerveinek határozathozatala során valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
  • Az Egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
  • A jegyzőkönyvet Közgyűlés esetén a levezető elnök és az Egyesület két erre kijelölt tagjai, más Egyesületi szerv ülésének esetén az adott szerv tagjai írják alá.
  • az Egyesület szervei döntéseiket határozatba foglalják
  • A határozatokat a Határozatok Tárában kell nyilván tartani. A Határozatok Tára oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
  • A határozatokról a tagokat és az érintetteket
  • az Egyesület székhelyén, a tagok által hozzáférhető helyen történő kifüggesztéssel
  • vagy a tag által erre a célra megadott e-mail címre történő megküldéssel tájékoztatni kell.
  • Az Egyesület szervei által hozott határozatokba, az Egyesület működése kapcsán keletkezett iratokba – az Elnökkel való előzetes időpont egyeztetés után – bárki betekinthet az Egyesület székhelyén. A nagyobb közönséget érintő határozatokat az Egyesület honlapján keresztül nyilvánosságra kerülnek. A betekinthetőség jogának biztosítása során a személyiségi és adatvédelmi jogok nem sérülhetnek.

 

Vagyonkezelés, gazdálkodás szabályai

  • Az Egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik,
  • Az Egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet. Az Egyesület elsődlegesen gazdasági célra nem alapítható.
  • Az Egyesület tagdíjának mértékét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg
  • A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  • Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
  • Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
  • Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
  • Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
  • Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
  • A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet az Elnökség - ha ilyen létezik vagy létrejön - a Felügyelő Bizottság véleményének kikérését követően fogad el.
  • Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Melynek bevételei és kiadásai a 2011. évi CLXXV. Ectv 19. § (1)-(2.) szerinti tételekből állnak.
  • Az Egyesület könyvvezetése, adózása, beszámolása tekintetében a 2011. évi CLXXV. Ectv. és egyéb az Egyesületekre, közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályok szerint jár el.
  • Az Egyesület a 2011. évi CLXXV. Ectv. szerint meghatározott beszámolóját az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el
  • Az Egyesület köteles beszámolóját és közhasznúsági mellékletét a Civil tv. szerint meghatározott módon letétbe helyezni, így elősegítve a beszámoló és a közhasznúsági melléklet közzétételét is.
  • Az Egyesület saját honlapján (ha ilyet létrehoz) legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja a beszámoló és a közhasznúsági melléklet folyamatos megtekinthetőségét
  • Az Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
  • Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

 

  1. Az Egyesület képviselete
  • Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő (elnök és a további 2 elnökségi tag) látja el.
  • A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

 

  1. Az Egyesület megszűnése
  • Az Egyesület megszűnik, ha:
  • az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
  • a Közgyűlés feloszlásáról határoz,
  • a Bíróság feloszlatja,
  • a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
  • a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.

(2.) A legfőbb szerv nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a Bíróság megállapította.

(3.) Az Egyesület megszűnése esetén a Ptk. a jogi személyek és az egyesületek megszűnésére vonatkozó, valamint a 2011. évi CLXXV. törvény megszűnésre, a civil szervezetek végelszámolása, kényszer-végelszámolása és egyszerűsített törlési eljárására vonatkozó rendelkezéseit kell követni.

(4.) törölve

 

  1. Záró rendelkezések

(1.) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény, 2011. évi CLXXXI. Ectv, valamint további a civil szervezetek működésére, tevékenységére vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései irányadók.

(2.) Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok a Karosban, 2007. március 1. napján tartott Alakuló Közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta. Az Egyesület alapszabályát a tagok ...... napján ....településen tartott Közgyűlés ülésén módosították és egységes szerkezetben fogadták el..

 

Asztali nézet